2015. január 21., szerda

Tizenegyesölő

A mondás úgy tartja, hogy a büntetőt nem lehet védeni, csak rosszul rúgni, de mégis sok kapusra akasztják rá a tizenegyesölő jelzőt. Van benne igazság, hogy egy jól rúgott 11-est nem lehet megfogni, viszont akinek van egyfajta született érzéke hozzá, vagy pszichikálisan toppon van, jobban fogja a büntetőket.
Alapvetően két fajta hálóőr létezik. Az egyik, aki kivárásra játszik, és megvárja azt, hogy az ellenfél hova rúgja a labdát. Ez egy biztos módszer, hiszen ha rosszul rúgják a büntetőt, 100% hogy meglesz a labda. Viszont kevésbé kell jól helyezni a bőrgolyót, ugyanis nem lendületből vetődik el a kapus, kisebb távot tud megtenni (ez inkább a kispályás/futsal kapusok módszere). A másik aki előre eldönti, hogy merre fog elindulni, az után hogy ránéz az ellenfélre tudja, hogy hova várhatja a lövést (persze az sem árt, ha jól fel van készülve a rúgókból). A hátránya a dolognak, hogy el kell találni, hogy hova rúgja a szemben álló a labdát, viszont ha eltaláljuk, akkor egy kevésbé jól erős, de jól helyezett labdát is simán kikapar a ketrecharcosunk az kapufa mellől.
A büntetőpárbaj mindig az idegek harca, egyfajta pszichológiai háború. A kapus célja elvonni a rúgó figyelmét, megzavarni az összpontosításban. Ezt sokan, sok féle képen érik el.
Ha csak a saját tapasztalatimból beszélek, mindig egy séma szerint próbálom megzavarni az ellenfelet, ami már-már védjegyemmé vált. A gólvonalra mindig a rúgónak háttal állok be, és úgy töltök háttal egy 5-6 másodpercet, majd mikor megfordulok, széttárom a kezeimet jelezve, hogy "rúghatod, kisgyerek". (utóbbit egy bizonyos Santiago Canizarestől "loptam").
Majd minden kapusnak megvan a kis procedúrája a büntetőkre. Van aki végig a kezében tartja, dédelgeti a labdát, ameddig a bíró nem utasítja, hogy adja oda. Van aki táncol a gólvonalon, vagy éppen idegesítő módon ugrál. Millió mód van, de a cél mindig ugyanaz... Kizökkenteni a rúgó játékost...

Mindenki másképp csinálja, ezt bizonyíthatja ez a pár videó: