2014. november 27., csütörtök

A dugóhúzó technika

Nos, akkor itt van amit már régóta ígérgetek. Megosztok egy általam kidolgozott pontrúgás variációt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek a dolognak az alapját "loptam" és hozzátettem-elvettem belőle, kialakítva egy hatékony szöglet-taktikát. Az eredeti variációt még Nagy Imre (a PMSC legendás játékosa) tanította be nekünk serdülőben.
Azt mondják a bölcs emberek, hogy egy szöglet, fél gólt jelent. Ebben a dologban van igazság, ha a csapatunkat 11 brutálisan jól fejelő játékos alkotja, vagy ha valami olyat tudunk húzni, amire az ellenfelünk csak nagyon nehezen tud felkészülni.
A dugóhúzó technika nevű variációm a játékosok felállásáról és mozgásáról kapta a nevét.
Tudom, hogy a "számozás" eléggé pici és a blog is eltolja a képet sajnos, de nagyítva tökéletesen látszik minden.
A játékosok alap pozíciója narancssárga színnel, az "érkezési helye" sárgával van jelölve.
A variáció igazi hatékonysága abban rejlik, hogy megyei vagy fiatal utánpótlás szinten a csapatok 90%-a emberfogással védekezik a szögleteknél, és nem zónáznak. Ez a variáció pontosan ezt használja ki.
Az "érkező" embereink felállnak a 11-es ponttól a 16-os körívig egy sorba, és innen indulnak el a kapu felé. mivel az idő viszonylag kevés, ezért célszerű úgy megoldani az érkezést, hogy a sorban első ember érkezik a rövidre, a középső kettő középre, és az utolsó a hosszúra.
A mozgást a 11-es ponttól jobbra és balra álló két játékos indítja meg(ők közelebb is állhatnak a kapuhoz, így a védők rájuk figyelnek inkább), azzal hogy elindulnak kifelé a 16-osról. Végső soron ők lesznek a kipattanó labdáért felelős "szakasz" (5. és 6. számú egyén).
A 7. es számmal jelzett játékosunk egy jolly joker. ő az aki ha esetleg az ellenfél 2 támadót hagy fent, akkor lesz a 3. védőnk, vagy mehet a hosszú oldalra érkezni valahova a 11-es pontra a lecsorgó labdákra.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a variáció működéséhez nagyon jól megkomponált csapatmozgásra van szükség. Nem mindegy, hogy ki mikor indul el. A dolog lényege, hogy az érkezőink tényleg lendületből robbanjanak de, a lehetőleg keményen az 5-ös környékére belőtt labdára.

A variáció egyszerűsített fajtáját a tavalyi idényben a saját csapatomnál alkalmaztuk(az 5. és 6. számú játékos simán a kipattanón volt, és a 7-es is érkezett a többiekkel), és szép számmal sikerült belőle gólt is szereznünk.